Fehérjék

A fehérjék építőkövei az aminosavak. A szervezet normális működéséhez megfelelő mennyiségben és arányban húsz aminosavra van szükségünk. Egyes aminosavakat a szervezetünk maga is elő tud állítani, és vannak, amelyeket csak táplálkozással lehet bevinni, ezeket esszenciális aminosavaknak hívjuk.

Azokat a nyersanyagokat, amelyek megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz­zák az összes esszenciális aminosavat, komplettnek vagy teljes értékűnek nevezzük. Azokat a nyersanyagokat, amelyek valamelyik esszenciális aminosavat nem vagy nem megfelelő mennyiségben tartalmazzák, nem teljes értékű fehérjeforrásnak tekintjük. A táplá­léknak az esszenciális aminosavakat megfelelő arányban és mennyiségben kell tartal­maznia.

Teljes értékű (elsőrendű) fehérjék

Megfelelő arányban tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen ún. esszenciális aminosavak mindegyikét. Ezeket az aminosavakat szervezetünk nem tudja előállítani, így a táplálékkal kell bejuttatni őket.

Teljes értékű fehérjék az állati eredetű fehérjék: húsok, halak, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, tejkészítmények.

Nem teljes értékű (másodrendű) fehérjék

Nem teljes értékű fehérjék, amelyek nem tartalmazzák az esszenciális aminosavak mindegyikét. Ettől függetlenül hasznosak és fontosak a szervezetünk számára.

Ilyenek a növényi eredetű fehérjék, melyek megtalálhatók a gabonákban, a hüvelyesekben, a gombákban, az olajos magvakban és a diófélékben. 

Vegetáriánusoknak érdemes tudniuk, hogy a másodrendű fehérjék, kombinálva vagy valamilyen elsőrendű (tojás, sajt, tejtermék, tejkészítmények) vagy másik másodrangú fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetőek. 

A fehérjék elsősorban a testépítésben vesznek részt. A szervezetbe kerülve aminosavakká bomlanak, melyekből az emberi fehérjék felépülnek, ezért az energiaszolgáltatás­ban kevésbé vesznek rész. Az élettani folyamatok mind fehérjéhez kötöttek, amelyek a vérben, a szövetekben, az enzimekben, a hormonokban, mintegy 15-16%-ban találhatók meg.

Napi ajánlott bevitel

Átlagos aktivitású felnőttek részére a javasolt fehérjebevitel 0,8–1g/kg/nap. Az élettani fehérjeminimum felnőttek számára 30 g naponta, ezt fedezi körülbelül 20 dkg hús, belsőség, vagy 15–18 dkg sajt napon­kénti elfogyasztása. Tehát változatos, vegyes étrenddel ez megfelelő mennyiségben bevihető a szervezetbe. Gyermekeknél, várandós és szoptató nőknél, időseknél, valamint sportolóknál a napi fehérjeigény magasabb.